Brankovics Mara férje, Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára – tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.
A Hunyadi című filmsorozat véget ért, ideje hát megtudnunk, ki kicsoda volt valójában: melyik alak milyen szerepet játszott a történelemben, milyen volt a személyisége, hogyan sikerült a bemutatása filmvásznon. Egy cikksorozat keretében sorra vesszük a főbb szereplőket a kor legkiválóbb kutatóinak a segítségével. Röviden, érdekesen, érthetően.
Itt olvashatóak az eddigi cikkek: Hunyadi János, Kapisztrán János, Drakula és apja, Újlaki Miklós, III. Kallixtusz, Szilágyi Erzsébet, Brankovics Mara.
Most a Hunyadi-sorozat egyik izgalmas karakterét, Murád szultánt mutatjuk be. Interjúalanyunk a világhírű oszmanista, Ágoston Gábor, a washingtoni Georgetown University történészprofesszora, Az Oszmán hódítás és Európa (Rubicon Intézet, 2022) című könyv szerzője.
*
Miben emelkedik ki II. Murád a szultánok hosszú sorából?
Szemben nagyapjával és fiával, I Bajeziddel és II. Mehmeddel, Murád (1421-1444, illetve 1446-1451) nem volt hódító szultán, ha tehette, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben. Legnagyobb érdeme, hogy
elhárította a fiatal oszmán államot ért geopolitikai kihívásokat és megszilárdította az oszmán uralmat
a Balkánon és Kis-Ázsiában. Ráadásul ezt úgy érte el, hogy hatalmát az udvarban a béke- és háború-párti vezírek rivalizálása és a janicsárok, a Balkánon pedig a határbégek korlátozták.
Hogyan sikerült neki mindez?
A tizenhét évesen hatalomra került Murádnak uralkodása elején a bizánciak és a kis-ázsiai rivális török fejedelmek által támogatott trónkövetelő nagybátyja és öccse lázadását kellett levernie. Ezt követően folytatta apja, I. Mehmed (1413-21) politikáját, aki a Bajezid szultán által Timur ellen elszenvedett ankarai vereség (1402) és a tízéves testvérháború után helyreállította az Oszmán-ház uralmát.
Ezt is ajánljuk a témában
Talán nincs még egy olyan szereplője a magyar történelemnek, akinek reális értékelését annyira megnehezítené a halála óta töretlen hőskultusz, mint Hunyadi Jánosét – mondja a kutató.
A sorozatban a megfáradt, rózsáiban gyönyörködő Murád önként lemond a trónról fia, Mehmed javára. Hogyan történt a trónváltás valójában?
Murád 1443-ban megállította Hunyadi téli hadjáratát, a magyarokkal békét kötött, hogy az időközben fellázadt anatóliai török fejedelmet leverhesse. Miután vele is békét kötött, és úgy vélte, hogy országa biztonságban van,
valóban önként mondott le a trónról az akkor tizenkétéves Mehmed javára.
Amikor a magyarok megszegték a békét, a nagyezír kérésére Murád átvette a hadsereg parancsnokságát és
a várnai csatában legyőzte az Ulászló lengyel és magyar király és Hunyadi vezette kereszteseket.
A gyermek II. Mehmed szultán politikája elleni janicsárlázadás után azonban 1446-ban visszatért a trónra, majd
1448-ban a rigómezei csatában ismét győzelmet aratott Hunyadi felett.
II. Murád halálakor (1451) a dinasztia által uralt területek kiterjedése 564 600 km2 volt, majd kétszer akkora, mint az ankarai vereség után. Ennek majdnem fele (266 500 km2) a birodalom európai részén volt, és nem sokkal volt kisebb, mint a 300 000 km2 kiterjedésű középkori Magyar Királyság területe.
Hogyan tekintett Murád Magyarországra? Mi volt a fő célja a Magyar Királysággal szemben?
Mint láttuk, Murádnak számos kihívással kellett megküzdenie és Magyarország csak az egyik ellenfél volt. Háborúzott a kis-ázsiai török fejedelemségekkel, Bizánccal és Velencével, illetve a Peloponnészosz-félszigeten az ottani bizánci despoták, Albániában pedig Kasztrióta György, azaz Szkander bég ellen.
Magyarországgal Murád Havasalföld és Szerbia kapcsán került konfliktusba,
ahol mind a magyarok, mind az oszmánok hozzájuk hű fejedelmeket próbáltak hatalomra segíteni. A havasalföldi fejedelmi cím az 1420-as években például tízszer cserélt gazdát a magyarok által támogatott II. Dan és az oszmánok által segített II. Radu között.
Ezt is ajánljuk a témában
Drakula középkori mércével mérve is kimagaslóan kegyetlen volt, ám a havasalföldi fejedelmek lavírozása a geopolitikai realitás következménye: hasonlóan politizált később az Erdélyi Fejedelemség is.
Hogyan robbantak ki a nagyobb konfliktusok a magyarok és a törökök között?
A magyarországi török támadásokat a török határbégek kezdeményezték, és a nagy hadjáratok
a kölcsönös portyázások következményei voltak.
Az 1438. évi török támadás például az előző évi magyar portya megtorlása volt, amikor a magyarok Krusevácig nyomultak, felégették a vár környékét és a török hajókat. 1438-ban a szultáni sereg a vaskapunál tört be Erdélybe és az akindzsik Szászsebestől a Barcaságig 45 napig pusztítottak.
Murád 1439-ben Iszhák bég, a Szerbia elleni végek parancsnokának biztatására támadt Szerbiára, de Dukasz bizánci krónikás azt állította, hogy a szultán azért foglalta el a szerb fejedelmi székhelyet, Szendrőt, hogy eljusson a Magyar Királyságba.
1440 nyarán a szultán Nándorfehérvárt támadta meg, de hat hónapig tartó ostrom után se tudta bevenni
a törökök által is Magyarország kulcsának nevezett várat. Havasalföldet és Erdélyt Mezid bég pusztította, aki a Hunyadival vívott csatában vesztette életét.
Hunyadi legyőzte Sahábeddint, az európai török tartományok parancsnokát is,
akit a szultán Mezid és fia halálát megbosszulandó küldött. Ezt követte Hunyadi ismert téli hadjárata, majd a sikertelen várnai keresztes hadjárat.
Látható tehát, hogy
Murád Magyarországgal szembeni politikája gyakran reaktív volt,
a török határbégek és ellenfelei politikájára reagált, célja az oszmán uralom kiterjesztése és megszilárdítása volt.
Ezt is ajánljuk a témában
Tényleg olyan szigorú úrnő volt Hunyadi János felesége, Mátyás király édesanyja, mint ahogy a köztudatban él és ahogy a sorozatban ábrázolták? A történész válaszol.
Tudunk valamit Murád személyiségéről? Milyen ember volt a mindenható szultán?
Személyes vallomás vagy levelek hiányában keveset tudunk a személyiségéről. Az azonban a fentiekből is látható, hogy
nem volt mindenható és különösebben harcias sem.
Részint természetéből adódóan, részint Csandarlizáde Halil pasa, a nagyvezír befolyása miatt, igyekezett a többfrontos háborúkat elkerülni és ellenfeleivel kiegyezni. Amikor azonban Hunyadi legyőzte a török parancsnokokat és betört a szultán balkáni területeire, felvette a harcot és Hunyadit több csatában is legyőzte.
A krónikások szerint vallásos volt és keresztény ellenségei mellett Karamánia lázadó török fejedelme ellen is szent háborút, azaz dzsihádot hirdetett, amit jogtudósai azzal igazoltak, hogy az a muszlim uralkodó, aki a hitetlenekkel szövetségre lépve muszlimokra támad, maga is hitetlen, így az oszmán uralkodó köteles ellene is dzsihádot indítani.
Támogatta a derviseket, azaz az iszlám misztikus irányzatát követő szúfikat.
Az 1439-ben török fogságba esett magyarországi György barát úgy hallotta, hogy amikor Murád 1444-ben a trónról lemondva visszavonult a kis-ázsiai Maniszába,
azt tervezte, hogy élete hátralevő éveit dervisekkel körülvéve itt éli le. Vallásossága ellenére közismerten kedvelte a zenés szórakozást is,
udvarába messze földről érkeztek zenészek.
Ezt is ajánljuk a témában
Újlaki, erényeivel és hibáival együtt, ízig-vérig korának embere volt, és Hunyadit sem hagyta cserben.
Elképzelhetőnek tűnik az a romantikus kapcsolat, amit a Hunyadi-sorozat Murád szultán és Brankovics Mara között ábrázolt?
Kapcsolatukról kevés bizonyosat tudunk, de
frigyük nem szerelmi, hanem politikai házasság volt.
A 14. században és a 15. század első felében a dinasztikus házasságok az oszmán hódító stratégia eszközeként fontos szerepet játszottak a szomszédos keresztény és iszlám államok alávetésében. Ugyanakkor
a szultánok vigyáztak arra, hogy ne szülessen gyermekük az ilyen frigyből,
nehogy a feleségek családjai maguknak követelhessék az oszmán családi birtokokat, az Oszmán-ház hatalmának alapját.
Murád Marával kötött házasságával a szultán felesége apját, Brankovics György despotát akarta oszmán függés alatt tartani, aki a magyarok és az oszmánok között egyensúlyozott. A despota Galambóc 1428. évi oszmán elfoglalása után ígérte oda Mara kezét a szultánnak, de a lány kiskorúsága miatt a házasságot csak 1436-ban kötötték meg Edirnében, az oszmánok akkori fővárosában.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerepet játszhatott Mara a szultán meggyilkolásában? Miért tért vissza az oszmánokhoz, ha már egyszer elengedték? Történésszel keressük a válaszokat Mara hosszú és izgalmas életének nagy kérdéseire.
Brankovics
az oszmán függés ellensúlyozására idősebb leányát, Katalint 1434-ban Cillei Ulrikhoz adta nőül.
Brankovics harmadik fia, Lázár Helena Palaiologosszal 1446-ban kötött házassága megerősítette Szerbia kapcsolatát a bizánci császári családdal és politikai elittel, hiszen Helena II. Mánuel császár legfiatalabb fiának volt a lánya. Brankovics saját házassága, amelyet Irene Kantakuzénével, az utolsó trapezunti bizánci császárné, Helena Kantakuzéné nővérével kötött, ugyanezt a célt szolgálta.
Mennyire előkelő pozíció jutott Marának a szultán háremében?
Mara a szultán második felesége lett. Megtarthatta keresztény vallását és nagyrészt Burszában,
a korábbi oszmán fővárosban élt, ahol kisebb udvart tartott. Habár gyermeke nem született, közel került mostohafiához,
a későbbi II. Mehmedhez.
A politikai házasságok gyakorlatának II. Mehmed vetett véget, ugyanis a szultán méltóságán alulinak találta, hogy fiait és leányait jelentéktelen délkelet-európai és kis-ázsiai hercegnőkkel és hercegekkel házasítsa össze. Az oszmánok ráadásul gyors egymásutánban elfoglalták ezeket a területeket, így aztán nem is maradt értékelhető jelölt e házasságokra.
Nyitókép: Hunyadi.tv
Az ukrán elnök szerint Moszkva nemcsak a háború befejezésére nem mutat hajlandóságot, de egyre kegyetlenebb módszerekhez nyúl.
Brutus választhatta volna a jó utat, de többre vágyott. Ennyi maradt belőle. Vigyétek innen!
„A történelmi regény feladata az, hogy megszerettesse a történelmet” – hangsúlyozta Nyíregyházán egy előadáson Bán Mór.
Szerepet játszhatott Mara a szultán meggyilkolásában? Miért tért vissza az oszmánokhoz, ha már egyszer elengedték? Történésszel keressük a válaszokat Mara hosszú és izgalmas életének nagy kérdéseire.
1980-as óta most először került sor magas szintű állami vezetői látogatásra a két ország között.
Maya Kadosh szerint nemcsak a perzsa állam atomprogramja indokolta a megelőző csapást.
A spanyol Sergio Navarro Barquerót nevezték ki a labdarúgó NB I-ben szereplő Debreceni VSC vezetőedzőjévé.
Lakhatási problémája már biztosan nem lesz az első magyar űrhajósnak.
